A KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS JÁTÉKSZABÁLYAI 2019

Veszprémi Szabadidő és Tömegsport Egyesület

8200 Veszprém Wartha V. u. 3.

 

Mottó: A kispályás szabályok el nem olvasása és be nem tartása (tartatása) nem mentesíti a felelősség alól a csapatokat, csapatvezetőket, játékosokat, játékvezetőket.

1. Szabály - A Játéktér

(1) Méretek:
A játéktér minden esetben téglalap alakú. A hosszának meg kell haladnia a szélességét.
Hossza: minimum 25 m, maximum 42 m.
Szélessége: minimum 15 m, maximum 25 m.

(2) A játékteret határoló vonalak:
A játékteret jól látható vonalakkal kell határolni. A vonalak, ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket alapvonalnak nevezzük.
Minden vonalnak 8 cm szélesnek kell lennie.
A felezővonal két egyenlő részre osztja a játékteret.
Kezdőpontot a játéktér közepére kell festeni. A kezdőpont közepéből egy 3 m sugarú körívet kell húzni.

(3) A büntetőterület:
A büntetőterületet mindkét kapuvonalra az alábbiak szerint kell felfesteni:
A kapufák külső élétől mérve, egy 6 m sugarú körívet kell húzni a játéktérre befelé, a kapufák magasságáig. Ezeket a köríveket egy 3,16 m hosszúságú, a kapuvonallal párhuzamos egyenessel kell összekötni.

(4) Büntetőpont:
Mindkét kapufától egyenlő távolságra a kapuvonaltól 6 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni. Ez a büntetőpont.

(5) A második büntetőpont:
Mindkét kapufától egyenlő távolságra a kapuvonaltól 10 m-re a játéktérre befelé egy jól látható jelet kell megjelölni. Ez a büntetőpont.

(6) A cserezóna:
A cserezóna az oldalvonal mellett található. A játékosoknak ezen belül kell a cserét elvégezni.
-  A cserezónát a kispadok előtt kell kijelölni és minimum 3 m szélesnek kell lennie. A cserezónát jelölő vonal egy 80 cm hosszú és 8 cm széles vonal, amely 40 cm-re húzódik be a játéktérre és ki azon kívül.
A cserezónákat a felezővonaltól legalább 3 m-re kell felfesteni.

(7) A kapuk:
A kapukat a gólvonal közepére kell felállítani.
A kapuk két kapufából állnak és felül egy a gólvonallal párhuzamos felsőléccel van össze kötve. A két kapufa távolsága (belső éltől mérve!) 3 m, a keresztléc távolsága a gólvonaltól 2 m. A kapukat a balesetek megelőzése érdekében jól rögzíteni kell.
A kapufák és a felsőléc szélessége 8 cm. A kapuhálók, nylonból, kenderből, jutából, készülhet.
A hálókat ki kell feszíteni, hogy a kapust a mozgásban ne akadályozza.

(8) A játéktér felülete:
A játéktér felületének simának kell lenni. Ajánlott fa, vagy műanyag (terembajnokság esetén), salak, műfű, illetve fű borítású talaj szabadtéri bajnokság esetén. Beton vagy aszfalt nem engedélyezett.

2. Szabály -  A labda

(1)  A labda:
-    gömb alakú
-    anyaga bőrből, vagy más engedélyezett anyagból készülhet
-    kerülete  68 és 70 cm közé kell hogy essen
-   súlya a játék kezdetekor min. 410 gr. max. 450 gr.
-    a benne lévő nyomás 0,6-1,1 Bar.

(2) A meghibásodott labda cseréje:
Ha a labda a mérkőzés folyamán meghibásodik:
a játékot meg kell szakítani
a játékot játékvezetői labdával kell folytatni arról a helyről, ahol a labda játékra alkalmatlanná vált.
Ha a labda akkor válik alkalmatlanná, amikor játékon kívül van (kirúgás, szögletrúgás, stb.), akkor a mérkőzést az új labdával ennek megfelelően kell folytatni.

3. Szabály -  A játékosok száma

(1)  A mérkőzést két csapat játssza 6 - 6  fővel, ezek közül az egyik a kapus.
A mérkőzések kezdetén a csapatok minimális létszáma 5 játékos.
Kapusok nélkül mérkőzést játszani nem lehet, mindkét csapat köteles a játékosai közül kapust megnevezni. 
Egy mérkőzésen maximum 12 fő szerepelhet.
A bármelyik csapat létszáma sérülések, kiállítások következtében 4 főre csökken, a mérkőzést be kell szüntetni.

(2)  A csere végrehajtása:
A mérkőzés folyamán a csere száma korlátlan (a benevezett játékosok közül). A lecserélt játékos ismét részt vehet a játékban. A cserét végre lehet hajtani, ha a labda játékban és játékon kívül van egyaránt.

(3)  A csere a következő módon van szabályosan végrehajtva:
a lecserélendő játékosnak először el kell hagyni a játékteret
a becserélendő játékos csak ezután léphet be a játéktérre
a cserejátékosok is a játékvezető hatásköre alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a játékban részt vesznek-e vagy sem
a csere akkor van végrehajtva, ha a cserejátékos belép a játéktérre. Ettől kezdve a lecserélt játékos cserejátékossá válik.
Bármely játékos helyet cserélhet a kapussal, ha a cserére annak megtörténte előtt a játékvezető engedélyt adott, és a cserét akkor hajtják végre amikor áll a játék. E pont megsértésért nem kell a játékot megállítani. A vétkes játékosokat akkor kell figyelmeztetni (sárga lap) amikor legközelebb áll a játék.

(4) Büntető rendelkezések:
a) ha a cserejátékos belép a játéktérre, mielőtt a lecserélendő játékos elhagyná a       játékteret, illetve ha a cserejátékos nem a cserezónában lép be illetve a lecserélendő játékos (sérülés esetét kivéve) nem a cserezónában megy le:
a játékot meg kell szakítani
a cserejátékost sárga lappal kell figyelmeztetni, és felszólítani a játéktér elhagyására
a csapatot 2 perces időleges kiállítással kell figyelmeztetni, a büntetést a pályán lévő mezőnyjátékosok közül kell valamelyiknek letölteni, 2 percig nem léphet pályára
a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni az ellenfél javára onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Figyelembe kell venni a 13. szabály általánosan kötelező rendelkezéseit.

4. Szabály -  A játékosok felszerelése

(1)  Biztonság:
A játékos nem viselhet olyan felszerelést, amely veszélyezteti saját maga, vagy az ellenfél testi épségét.
Szemüveg viselése megengedett játék közben, a játékos saját felelősségére.

(2) Alapfelszerelések:
mez, nadrág
cipő (szabadtéren, műfüves és salakos pályán a rövid stoplis cipő, teremben sima talpú cipőben engedélyezett.)
Mindennemű nagy stoplis, utcai cipő használata tilos.

a)   Mez:
a mezeket számozással kell ellátni.

b) A kapus:
viselhet hosszú nadrágot is
mezének eltérőnek kell lennie a csapattársaitól és az ellenfél játékosaitól, illetve kapusától egyaránt.

5. Szabály - A játékvezető

(1)  Minden mérkőzés vezetésére játékvezetőt kell kijelölni, akinek teljes jogköre van a mérkőzéssel kapcsolatban és felel a játékszabályok betartásáért és betartatásáért.
Jogkörének gyakorlása akkor kezdődik, mikor a játék helyszínére érkezik és addig tart, míg el nem hagyja azt.

(2) Jogok és kötelezettségek:
érvényt szerez a játékszabályoknak
eltekint a játékmegszakítástól minden olyan esetben, amikor meggyőződése, hogy ezáltal a vétlen csapatot juttatja előnyhöz
jegyzeteket készít a mérkőzéssel kapcsolatban. A mérkőzésről a jelentést az előírt határidőn (mérkőzést követő nap déli 12:00 óráig) belül az illetékes szövetség részére eljuttatja.
jelentést tesz minden sportszerűtlen eseményről, amelyet valamely játékos vagy csapatvezető követett el. Jelenti a kiállításokat, és a figyelmeztetéseket.
joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni;
fellép a sportszerűtlenül viselkedő játékosokkal szemben, figyelmezteti, vagy súlyos szabálytalanság esetén kiállítja a vétkest;
elküldi a játéktérről azokat a személyeket, akik engedély nélkül léptek be;
sérülés esetén megszakítja a játékot és eltávolíttatja a sérült játékost;
továbbengedi a játékot, ha véleménye szerint a játékos csak enyhén sérült meg;
eldönti, hogy a labda megfelel-e a 2. szabály előírásainak.
a második játékvezető téves beavatkozása esetén bírálja felül döntését.
műhiba: műhibát akkor követ el a játékvezető, amikor a pályán előforduló és észlelt eseménnyel vagy cselekménnyel szemben nem az érvényes szabályokban (játékszabályok) előírt ítéletet, döntést hozza.
nem szabad összetéveszteni az olyan eseteket, amikor csupán játékvezetői tévedés történt.

6. Szabály -  A második játékvezető

(1) Minden mérkőzés vezetésére egy második játékvezetőt is ki lehet jelölni. Teendőit a játéktér ellentétes oldalán végzi, mint ahol a játékvezető tartózkodik.
A második játékvezető segít a játékvezetőnek a mérkőzés szabályos levezetésében, síppal és sárga-piros lappal van felszerelve.

(2) Jogai és kötelezettségei:
érvényt szerez a játékszabályoknak
eltekint a játékmegszakítástól minden olyan esetben, amikor meggyőződése, hogy ezáltal a vétlen csapatot juttatja előnyhöz
jegyzeteket készít a mérkőzéssel kapcsolatban. A mérkőzésről a jelentést az előírt határidőn (mérkőzést követő nap déli 12:00 óráig) belül az illetékes szövetség részére eljuttatja.
jelentést tesz minden sportszerűtlen eseményről, amelyet valamely játékos vagy csapatvezető követett el. Jelenti a kiállításokat, és a figyelmeztetéseket.
joga van a mérkőzést valamely szabálytalanság vagy nem várt esemény miatt megszakítani, vagy véglegesen beszüntetni;
fellép a sportszerűtlenül viselkedő játékosokkal szemben, figyelmezteti, vagy súlyos szabálytalanság esetén kiállítja a vétkest;
elküldi a játéktérről azokat a személyeket, akik engedély nélkül léptek be;
sérülés esetén megszakítja a játékot és eltávolíttatja a sérült játékost;
továbbengedi a játékot, ha véleménye szerint a játékos csak enyhén sérült meg;
eldönti, hogy a labda megfelel-e a 2. szabály előírásainak.
ellenőrzi a csere szabályos végrehajtását.

7. Szabály -  A játék időtartama

(1)  Játékidő:
a)  a mérkőzés két 25 perces félidőből áll (szabadtéri)
b)  az időt a játékvezető méri (futóidő)
c)  a félidőket esetleges büntetőrúgás végrehajtása céljából meg kell hosszabbítani.
d)   a csapatokra a várakozási idő 5 perc

8. Szabály -  A játék kezdete és folytatása

(1) Kezdet:
A mérkőzés előtti pénzfeldobás során a nyertes csapat térfelet választ.
A sorsoláson vesztes csapat kezdi a mérkőzést.
A második félidőt az a csapat kezdi, aki az első félidőben térfelet választhatott.

(2) Kezdőrúgás:
A kezdőrúgás a labda játékba hozatalának egyik módja:
  - a játék kezdetén;
  - gól után;
- a második félidő kezdete során;
Kezdőrúgásból közvetlenül érhető el gól.

Kivitelezés:
- minden játékosnak a saját térfelén kell tartózkodni;
-  az ellenfél játékosainak legalább 3 m-re a labdától kell tartózkodniuk;
  - a labda a játéktér közepén van;
-  a játékvezető jelt ad a rúgás elvégzésére;
- a labda akkor kerül játékba, ha azt elrúgták és előre elmozdult;
- a kezdőrúgást végző játékos mindaddig nem érintheti még egyszer a labdát, amíg azt más játékos nem érintette, vagy a labda játékon kívülre nem került.
Gól után a gólt kapó csapat ugyanilyen módon hozza játékba a labdát.

Büntető rendelkezések:
Ha a kezdőrúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, vagy a labda a játékteret el nem hagyta:
a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a játékos másodjára érintette a labdát.
Minden más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.

(3) A játékvezetői labda:
Ha a játékot egyéb, a játékszabályokban nem rögzített módon megszakítják, és nem történt egyéb szabálytalanság, akkor a játékot játékvezetői labdával kell folytatni onnan, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.
Ha a labda a játékvezetői labdaejtés folyamán elhagyja a játékteret, anélkül, hogy azt valaki megjátszaná, a labdaejtést az eredeti helyen meg kell ismételni.

Kivitelezés:
a játékvezető derék magasságból a labdát a földre ejti. A labdaejtést ott kell elvégezni, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Ha ez a büntetőterületen belül volt, akkor a labdaejtést a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt.
a labda akkor kerül játékba, ha a földre ér.

Büntető rendelkezések:
A labdaejtést meg kell ismételni, ha:
valamelyik játékos érinti a labdát, mielőtt az földet érne;
miután a labda földet ért, elhagyja a játékteret, mielőtt azt bárki megjátszaná.

9. Szabály -  A labda játékban és játékon kívül

(1) A labda játékon kívülre kerül, ha:
akár földön, levegőben teljes terjedelmével elhagyja a játékteret;
ha a játékvezető megszakítja a játékot;
ha a mennyezetet érinti (teremben)

(2) Minden más esetben a labda játékban marad, akkor is ha:
kapufákról vagy a keresztlécről a játéktérre visszapattan;
a játékvezetők egyikéről, aki a játéktéren belül tartózkodik, továbbpattan.

10. Szabály -  A gól

(1) Gólt kell ítélni,
- ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmében áthalad a gólvonalon a kapufák és a keresztléc közt, anélkül, hogy előtte a támadó csapat szabálytalanságot követett volna el.

(2) A mérkőzés győztese:
- a mérkőzést az a csapat nyeri, aki több szabályos gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt szerez, akkor a mérkőzés döntetlen.

11. Szabály -  Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés

(1) Közvetlen szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki a következő szabálytalanságok valamelyikét elköveti:
ellenfelét megüti, vagy megkísérli megütni;
ellenfelét gáncsolja, lábával buktatja, vagy megkísérli azt;
nekiugrik ellenfelének;
ellenfelét ellöki;
ellenfelét visszahúzza, vagy megkísérli visszahúzni;
leköpi ellenfelét;
szándékos kezezésben vétkes (Kivéve a saját büntetőterületen belül tartózkodó kapust);
testi erejét brutális módon veti be, úgy hogy nem a labdát akarja megjátszani;
ellenfelét bármely irányból becsúszva szereli, kivéve a saját büntetőterületén belül a kapust, feltéve, ha mozdulatával-védésével nem veszélyezteti ellenfele testi épségét!!

(2) Büntetőrúgás:
Ha valamely játékos a fent említett szabálytalanságok egyikét a saját büntetőterületén belül állva követi el, akkor az ellenfél javára büntetőrúgást kell ítélni, feltéve, ha a labda a szabálytalanság pillanatában játékban van.

(3) Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki elköveti az alábbi szabálytalanságok valamelyikét:
a) mint kapus:
kézzel érinti a labdát, amelyet csapattársa lábbal szándékosan hazapasszolt neki;
kézzel érinti a labdát, amelyet csapattársa oldalberúgásból vagy bedobásból neki passzolt;
6 másodpercnél tovább birtokolja a labdát  kézzel, a saját büntetőterületén belül.

b) mint mezőnyjátékos:
veszélyesen játszik;
szándékosan az ellenfelét feltartja;
zavarja a kapust abban, hogy a kezében lévő labdát megjátssza;
más a 12. szabályban nem jelölt szabálytalanságot követ el, amely során a játékot a játékvezető megszakítja és a vétkest figyelmezteti, vagy kiállítja.

A közvetett szabadrúgást onnan kell elvégezni, ahol az eset történt:
Kivétel, ha az eset a saját büntetőterületen belül történt, akkor a hatos vonal kapuvonallal párhuzamos azon pontjáról kell elvégezni, ahol az eset a legközelebb történt

(4)       A szabálytalanságok és a sportszerűtlen viselkedés büntetése:
Módja:
- figyelmeztetés
- 2 perces kiállítás
- végleges kiállítás
Eszközei:
- sárga lap
- sárga és piros lap felmutatása
- piros lap

(5) Sárga lappal kell figyelmeztetni és ki kell állítani 2 percre azt a játékost aki:
sportszerűtlenül viselkedik;
szavakkal, mozdulatokkal nemtetszését fejezi ki;
következetesen vét a játékszabályok ellen;
- szabadrúgás, szögletrúgás, oldalberúgás-oldalbedobás esetén nem tartja be az előírt távolságot és zavarja a labda gyors játékba hozatalát
-     szándékosan kézzel érinti a labdát, ezzel ellenfelét hátrányos helyzetbe hozza, kivéve nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozása.
a labdát elrúgja, eldobja amikor az nincs játékban
ígéretes helyzetben visszahúzza ellenfelét

(6) A mérkőzés folyamán a vétkes játékost ki kell állítani ha:
- súlyos sportszerűtlenségben vétkes;
- durván játszik;
- ellenfelét, vagy bármely más személyt leköp vagy megüt, vagy szándékosan megrúg;
- ellenfél csapatát kezezéssel nyilvánvaló gólszerzéstől fosztja meg (kivéve a saját büntetőterületen belül álló kapust);
- ellenfél csapatát szabadrúgást, vagy büntetőrúgást maga után vonó eszközzel nyilvánvaló gólszerzéstől fosztja meg;
- goromba, sértő kifejezéseket használ;
- második sárga lapot maga után vonó figyelmeztetést követ el.

A fent említett szabálytalanságok során, ha a játékvezető ki akarja állítani a vétkest, és a játékot megszakítja, akkor a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a szabálytalanság történt.

A sárga- piros lappal ill. egyből piros lappal kiállított játékos a mérkőzés hátralévő részében már nem jöhet vissza a játéktérre, helyére nem jöhet be új játékos. A csapat emberhátrányban kénytelen a mérkőzés befejezni. A végleg kiállított játékosnak el kell hagynia a játékteret és be kell mennie az öltözőbe, a játékvezető csak akkor folytathatja a mérkőzést.

12. Szabály -  A szabadrúgás

(1) Kétféle szabadrúgás létezik:
közvetett szabadrúgás;
közvetlen szabadrúgás.

Minden szabadrúgás alakalmával a labdának a talajon kell állni. A szabadrúgást végző játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, ha azt más játékos érintette.

(2) Közvetett szabadrúgás:
Gól csak akkor érhető el belőle, ha a rúgó játékoson kívül a labdát más is érintette, mielőtt az a kapuba került.

(3) Közvetlen szabadrúgás:
Ha a labdát egyből az ellenfél kapujába rúgják, akkor a gól érvényes.
(4) A szabadrúgás helye:
A labdának a földön kell állni. Az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re kell a letett labdától állni. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és ezáltal elmozdult.

(5) Büntető rendelkezések:
a)  ha az ellenfél játékosa az előírt távolságon belül tartózkodik:
a szabadrúgást meg kell ismételni.
b)  ha a rúgó játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintené:
az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni onnan, ahol a játékos másodszorra érintette a labdát, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.
c)  ha a szabadrúgásra jogosult csapat 4 másodpercen belül nem végzi el a szabadrúgást:
az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket

13. Szabály -  A halmozott szabálytalanságok

Halmozott szabálytalanságnak nevezzük a 11. szabályban leírt közvetlen szabadrúgásokat maga után vonó cselekedeteket, amelyekből a csapatok félidőnként  5-5-t követhetnek el.
Az 5. szabálytalanság megtörténtekor a játékvezető a csapatok és nézők tájékoztatása céljából a szabálytalanság számát köteles bemondani és bemutatni.

(1) Az első öt szabálytalanság esetén:

sorfal állhat a rúgó játékos elé;
az ellenfél játékosainak minimum 5 m-re kell a letett labdától állni;
a szabadrúgásból közvetlenül érhető el gól.
a lehetőségtől számított 4 mp-en belül el kell végezni a szabadrúgást

A 6. szabálytalanságnál következik a második büntetőpontról elvégzendő közvetlen szabadrúgás, melynél sorfal nem állítható.

(2) A hatodik szabálytalanságtól kezdve az alábbiak szerint kell eljárni:
a kapus nem állíthat sorfalat;
a rúgást végző játékost egyértelműen azonosítani kell;
a kapusnak a büntetőterületen belül, a labdától legalább 5 m-re kell állni;
a rúgást végző játékos kivételével valamennyi játékosnak a labda képzeletbeli vonala mögött, legalább 5 m-re a labdától kell állni, úgy hogy a rúgást végző játékost nem akadályozhatják a rúgás kivitelezésében.

(3) Kivitelezés:
a rúgás után nem érintheti egy játékos sem újra a labdát, mindaddig, míg azt a kapus nem érintette, vagy a labda a kapufákról vissza nem pattant;
6 m-en belül a gólvonaltól nem lehet egy szabadrúgást sem elvégezni. Ilyen esetben büntetőrúgást kell ítélni;
ha a 6. szabálytalanság a kapuvonaltól távolabb, mint 10 m-re történt, akkor az ellenfél a büntetőrúgást a második (10 m-es) büntetőpontról végzi;
ha a hatodik szabálytalanság a büntetőterület és a második büntetőpont közé esik, akkor a rúgást végző játékos választhat, hogy az eset helyéről, vagy a második büntetőpontról akarja a rúgást elvégezni;

(4) Büntető rendelkezések:

a) ha a védő csapat vét a szabályok ellen:
a rúgást meg kell ismételni, ha nem születik gól;
a rúgást nem kell megismételni, ha gól születik.
b) ha a rúgást végző játékos csapattársa vét a szabályok ellen:
ha gól születik a rúgást meg kell ismételni;
ha nem születik gól, akkor nem kell ismételni.
c) ha a rúgást végző játékos vét a szabályok ellen:
a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni, függetlenül attól, hogy gól született-e vagy sem, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.

14. Szabály - A büntetőrúgás

(1)  Büntetőrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha valamelyik csapat egyik játékosa a saját büntetőterületén belül állva, közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságot követ el.

(2) Büntetőrúgásból közvetlenül érhető el gól.

A büntetőrúgást akkor is el kell végezni, ha a mérkőzés játékideje a megítélés pillanatában lejárt.
a labdát a büntetőpontra kell tenni;
a rúgást végző játékost egyértelműen azonosítani kell;
a kapusnak a gólvonalon kell állni és előre a rúgás pillanatáig nem mozdulhat el. Oldalra a gólvonalon bármely irányban mozoghat
minden más játékosnak a játéktéren belül kell lenni, a büntetőterületen kívül kell állni, a büntetőpont mögött, és legalább 5 m-re a labdától. A rúgást végző játékost nem szabad akadályozni;
a büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell elrúgnia;
a labdát csak akkor játszhatja meg újra, ha azt más érintette;
a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elmozdul.

(3) Büntető rendelkezések:

a)   ha a védő csapat vét a szabályok ellen:
a rúgást meg kell ismételni, ha nem születik gól;
a rúgást nem kell megismételni, ha gól születik.
b)   ha a rúgást végző játékos csapattársa vét a szabályok ellen:
ha gól születik a rúgást meg kell ismételni;
ha nem születik gól, akkor nem kell ismételni.
c)   ha a rúgást végző játékos vét a szabályok ellen:
a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni, függetlenül attól, hogy gól született-e vagy sem, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket.

15. Szabály - Az oldalrúgás-oldalbedobás

Az oldalrúgás vagy bedobás a játék folytatásának módja.

(1) Oldalrúgásból vagy bedobásból közvetlenül nem érhető el gól.

(2) Oldalrúgással vagy bedobással kell folytatni a játékot, ha a labda teljes terjedelmével, akár a földön, akár a levegőben elhagyja a játékteret az oldalvonal mentén, vagy a mennyezetet érinti.
Rúgás esetén a labdát a vonalra vagy az oldalvonalon kívülre kell helyezni, ott ahol a játékteret elhagyta
A rúgást vagy dobást a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végzi
A rúgó vagy dobó játékosnak a labdát a játéktéren kívül állva, kell a játéktérre juttatni
Az ellenfél játékosainak a letett labdától legalább 2 m-re kell állni
Az oldalrúgást vagy dobást 4 másodpercen belül el kell végezni
A rúgó vagy dobó játékos csak akkor érhet újra a labdához, ha azt más is érintette már
A labda akkor kerül játékba, ha azt a játéktérre befelé elrúgták vagy dobták.

(3) Büntető rendelkezések:

a) ha a rúgást vagy dobást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, akkor az érintés helyéről az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni. Figyelembe kell venni az általánosan kötelező rendelkezéseket.
b)   az ellenfélre száll át az oldalrúgás joga, ha:
A rúgást vagy dobást végző játékos a nem a megjelölt helyről végzi el a rúgást vagy dobást
4 mp-en túl végzi el a rúgást vagy dobást
A játéktéren belül állva végzi el a rúgást vagy dobást
Ha az oldalbedobásnál vagy berúgásnál az ellenfél közelebb van a labdához  mint két méter, a labda gyors játékba hozatalát nem akadályozhatja. Az elkövetést sárga lappal kell büntetni.
Ha az oldalbedobásnál vagy berúgásnál az ellenfél közelebb van a labdához  mint két méter, a labda gyors játékba hozatalánál a rúgást vagy dobást végző játékos nem dobhatja vagy rúghatja szándékosan ellenfeléhez a labdát. Az elkövetésért sárga lapot kell felmutatni a vétkes játékosnak!

16. Szabály -  A kapukidobás

A kapukidobás a játék folytatásának módja.

(1) Kapukidobásból nem érhető el közvetlenül gól.

(2) Kapukidobással folytatódik a játék, ha a labda akár a levegőben, vagy a földön teljes terjedelmével elhagyta az alapvonalat és utoljára azt támadócsapat játékosa érintette.
A labdát a kapus a büntetőterületén belül állva kézzel a játéktér bármely pontjára kidobhatja.
Az ellenfél játékosainak a büntetőterületen kívül kell állni
A kapus addig nem érintheti újból a labdát, még azt más meg nem játszotta
A labda akkor kerül játékba, ha azt a kapus, a büntetőterületen kívülre dobja.

(3) Büntető rendelkezések:

a) ha a labda közvetlenül kidobásnál nem hagyja el a büntetőterületet:
a kidobást meg kell ismételni.
b)  ha a kapus ismét érinti a labdát, miután az elhagyta a büntetőterületet, de még más játékos nem ért hozzá:
a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni onnan, ahol a kapus másodszor is érintette a labdát.
c)  ha a kapus miután kapu vagy védés utáni kidobással  hozza játékba a labdát, azt bármilyen módon visszakapja a csapattársától, és kézbe veszi vagy kézzel érinti:
az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni, figyelembe véve az általánosan kötelező rendelkezéseket

17. Szabály -  A szögletrúgás

A szögletrúgás a játék folytatásának módja.

(1) Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el.

(2) Szögletrúgást kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmével áthalad az alapvonalon (nem a kapufák közt!!) és azt utoljára védőcsapat játékosa érintette.
az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re a letett labdától kell állni;
a szögletrúgást a támadó csapat játékosa végzi el;
a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elmozdult;
a szögletrúgást végző játékos akkor érintheti újra a labdát, ha azt más játékos megjátszotta.

(3) Büntető rendelkezések:
ha a rúgást végző játékos még egyszer érinti a labdát, mielőtt azt más érintette volna, akkor az érintés helyéről az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell a játékot folytatni. Figyelembe kell venni az általánosan kötelező rendelkezéseket;
ha a rúgást végző játékos 4 mp-en belül nem végzi el a szögletrúgást, akkor a szögletrúgás, közvetett szabadrúgásként a védő csapat javára száll át;

Minden más szabálysértés esetén a szögletrúgást meg kell ismételni.

Egyéb nem szabályozott kérdésekben a Kispályás Bizottság dönt a játék alapelvének megtartása mellett, az MLSZ által kiadott „A labdarúgás játékszabályai” szabálykönyve alapján.

 

Kispályás Bizottság
Veszprém, 2019.02.16.