TÖLTSD FEL MAGAD: IRÁNY A TERMÉSZET!

Vidáman trécselő nyugdíjas csoport a buszpályaudvaron, vagon után futó hátizsákos idősek csapata a vasútállomáson. Akár kirándulásra induló, akár túrájukat épp befejező „szép korú” társasággal találkozunk, ha megkérdezzük, nem fárasztó-e a túrázás, a 15 kilométeres gyaloglás – biztos, hogy csak úgy röpködnek a jókedvű válaszok. Kiadványunknal motiválni kívánjuk az embereket a szabadidős tevékenységekre és a tömegsportra.

„Alig várom, hogy találkozzak a társasággal! Nemsokára az unokámat is hozom! Végre kimozdulok a négy fal közül! Még a szendvics is jobban esik a barátaimmal! Gyönyörű tájakat látok, kellemes társaságban vagyok, mindent meg tudunk beszélni! Jólesik felidézni a régi közös történeteket, még most is jókat nevetünk egy-egy sztorin! Átmozgatja a rozsdásodó csontjaimat! Ilyenkor észre sem veszem, hogy fáj a lábam, nem úgy, mint otthon a fotelban!”

A válaszok között egyszerű szavakkal megtaláljuk mindazt, amire tudományos kutatások sora nyújt bizonyítékot a sport, különösen a szabadban végzett mozgás, a túrázás előnyeit taglalva (nem is beszélve a vidám baráti társaság jótékony hatásáról). Mozogni tehát kell – lássunk néhányat a tudomány érvei közül!

Aki sokat ül, hamar megöregszik

Egy kutatás például rámutatott arra, nem tesz jót, ha túl sokat ücsörgünk. Az 1500 – 64 és 95 év közötti – nő bevonásával zajlott vizsgálat kimutatta, hogy akik kevesebbet mozognak, és többet ülnek, azoknak a sejtjei nyolc évvel idősebbek, mint a korabeli többi nőé. 

Amint arról a kutatás vezetője az American Journal of Epidemiology című lapban beszámolt, a kronológiai életkor nem mindig egyezik az ember biológiai korával, és úgy tűnik, az ülő életmód nem kedvez az utóbbinak…

Gyógyszer helyett a krónikus betegségek ellen

Komoly gondot jelent, hogy krónikus betegségek esetén az orvosok nem hangsúlyozzák a rendszeres testmozgás fontosságát. Számos probléma kezelése hatékonyabb volna, ha bizonyos gyógyszerek helyett a sportot részesítenék előnyben. A tudósok szerint ugyanis a rendszeres mozgás akár krónikus betegségek kordában tartására is alkalmas.

Ezek között szerepelnek a különféle szívbetegségek, a hátfájás, a reuma, az ízületi fájdalmak, a légzőszervi problémák, a diabétesz és más krónikus fájdalmak, amelyekre manapság a legtöbb orvos rögtön gyógyszert ír fel, esetleg műtétet javasol, holott a mozgás is megoldhatja a problémát. A kutatás vezetője szerint ez természetesen nem minden esetben vált ki minden gyógyszert, de mindenképpen számos szert pótol és jelentős javulást hoz. Olyannyira, hogy hatására nemritkán sem további gyógyszerekre, sem műtétre nincs szükség – ráadásul a mellékhatásoktól sem kell tartani.

Testmozgás a túlsúly ellen

A testmozgás a leghatékonyabb fegyver a túlsúly ellen: már heti egy óra kocogás vagy úszás is pozitívabb hatást fejt ki, mint ha a kalóriákat figyelnénk – mutat rá a McMaster Egyetem kutatása. Számos túlsúlyos ember, aki rendszeresen számolgatja a kalóriákat, egyszerűen képtelen fogyni. Ennek az oka jó eséllyel az, hogy nem mozog eleget, illetve azt hiszi, hogy csak heti többszöri edzés vezet eredményre.

A kutatás során a szakemberek közel 17 400 ember adatait vizsgálták, s három éven keresztül követték figyelemmel életmódjukat. Azonosították az elhízásért felelős FTO nevű gén hatásait, majd megvizsgálták, hogy a kalóriamegvonás és testmozgás milyen hatással van a szervezetre. Kiderült, hogy rendszeresen mozgás hatására az FTO genetikai hatása 75 százalékkal csökken – már heti egy óra kocogás vagy úszás is jelentős változást hoz.

A memória romlása ellen

A testmozgás némi segítséget nyújthat időskori memóriaromlás és gondolkodási problémák esetén. A heti háromszori mérsékelten intenzív aerob testmozgás – mint például a tempós séta – jelentősen javítja a kognitív funkciókat azoknál az időseknél, akiknél a memóriaromlás az agyi kis erek károsodásának következményeként alakult ki.

A vancouveri University of British Columbia vizsgálatában részt vevőknek vizsgálták többek között a gondolkodási képességeit, s közülük azok, akik hat héten át, heti háromszor egy-egy órás sporttevékenységen vettek részt, jobban teljesítettek a teszteken, mint azok, akik semmi fizikai aktivitást nem végeztek.

Ez a különbség azonban csak addig volt megfigyelhető, míg a vizsgált emberek aktívak maradtak – hat hónappal a testmozgás abbahagyását követően ugyanis már nem volt kimutatható különbség a két csoport teljesítménye között. A testmozgás további jótékony hatása a vérnyomás csökkentése, mely szintén segíthet kivédeni a mentális hanyatlást, hiszen a kutatók szerint a magas vérnyomás kockázati tényező a mentális zavarok kialakulásában.

A nevetés a legjobb orvosság

Különösen idősebb korban… A Georgia State University kutatása rávilágít, hogy érdemes a visszafogott testmozgást nevetéssel „kombinálni”, mert így az idősek mentális épsége is megőrizhető. A The Gerontologist című szaklapban publikált anyag szerint a testmozgás bármilyen korban jót tesz az egészségnek, és a mentális képességek szinten tartásában és fejlesztésében is segít. További pozitívum, hogy az izomzat is erősödik.

Heti két alkalom, amit a Bond University kutatásának vezetője aerob mozgással, például kocogással tölt, elég ahhoz, hogy az idős ember aktív tudjon maradni hosszú távon is. Sokan egyébként azért nem sportolnak, mert például egyedül nem élvezik a testmozgást – a kutatók szerint a nevetés az, ami ezen a leginkább segíthet.

Ha sportolni vágnka, akkor örömmel ajánljuk figyelmébe egyesületünk, a VSZTE programjait, amely kiadványa a beresmozgas.hu forrásain alapul. Végül hangsúlyozandó, hogy a természetbe való kimozdulás által az immunrendszerünk ellenállóbbá válik. Irány a természet!