Alapszabály
VESZPRÉMI SZABADIDŐ ÉS TÖMEGSPORT EGYESÜLET
I . ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Veszprémi Szabadidő és Tömegsport Egyesület (továbbiakban: sportegyesület) sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő Sportegyesület, amely a működését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Ksztv.), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján fejti ki.
A sportegyesület önkormányzati elv alapján működő társadalmi szervezet, jogi személy, közhasznú szervezet. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez.
A sportegyesület neve: Veszprémi Szabadidő és Tömegsport Egyesület
A sportegyesület rövidítése: VSZTE
Alapítási év: 2008
A sportegyesület székhelye: 8200 Veszprém, Wartha V. u. 3.
A sportegyesület színe: -
A sportegyesület emblémája: -
A sportegyesület zászlója: -
II. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA
A sportegyesület biztosítja a veszprémi, és környéke lakosainak a szervezett szabadidős-, valamint a tömegsportok lehetőségét.
Szabadtéri, illetve terem labdarúgó bajnokság szervezése és lebonyolítása a bajnokságba nevező csapatok között.
Meghívásos, nevezéses hazai és nemzetközi tornákon, tömegsport rendezvényeken való részvételhez a jelentkező csapatok, közösségek indulási lehetőségének elősegítése, veszprémi kispályás labdarúgó válogatott nevezése.
Az egészséges életmódra és a sportszeretetre való nevelés, a tömegsport kiterjesztése, és a lakosság egészségi állapotának javítása.
A sportegyesület együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezettel, természetes személlyel, amelyek segítik céljai megvalósítását.
Közhasznúsági tevékenysége a Ksztv. 26. §. c) pontjának 1. alpontja alatt szereplő egészségmegőrzés, betegségmegelőzés tevékenység, és a 14. alpont szerinti sporttevékenység.
Közhasznú szolgáltatásaiból a sportegyesület tagjain kívül más is részesülhet.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
III. A SPORTEGYESÜLET TAGJAI
A sportegyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Rendes tag
A sportegyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért a sportegyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez az elnökség hozzájárul.
Pártoló tag
A sportegyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért a sportegyesület működésével, ehhez anyagi, szakmai, erkölcsi vagy más támogatást nyújt.
Tiszteletbeli tag
A sportegyesület tiszteletbeli tagjai is lehetnek. A tiszteletbeli tagok felvételéről az elnökség határoz.
A sportegyesület tiszteletbeli elnökévé választható az a magánszemély, aki a sportegyesület bázisát jelentő szervezet vezetője vagy annak helyettese. A tiszteletbeli elnökké választás – határozott időre – a munkahelyi beosztás betöltéséig szól.
A sportegyesületbe való belépés illetve a kilépés önkéntes.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:
A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik.
A tagfelvétel kérdésében az elnökség határoz.
A felvételt megtagadó határozat ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést az elnökség a következő közgyűlésen tárgyalni köteles.
A sportegyesületi tagság megszűnése:
A sportegyesületi tagság kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnik meg.
A sportegyesületből való kilépést a sportegyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni.
Törléssel szűnik meg a tagság a tag halála (a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése) esetén, valamint akkor, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségét egy évnél hosszabb ideig elmulasztja.
Kizárással szűnik meg a tagság, amennyiben a tag neki felróhatóan az Alapszabályban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít, vagy egyébként méltatlanná válik a tagságra.
A sportegyesületből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.
A törlést, illetve a kizárást kimondó elnökségi határozatot a sportegyesület elnöke írásban közli az érintettekkel, akik a döntés ellen a sportegyesület közgyűléséhez jogosultak fellebbezni.
A sportegyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
A sportegyesület tagjai a közgyűlés által évente előre meghatározott tagdíjat (hozzájárulást) kötelesek fizetni. Az éves tagdíj mértékéről a közgyűlés dönt. A minimum tagdíj összegét az Alapszabály módosítása nélkül a közgyűlés minden évben módosíthatja. A tagdíjat az adott év március 20-ig kell megfizetni
Az évközben belépő új tagoknak a tagdíját időarányosan kell megállapítani, melyet a belépést követő 10 munkanapon belül kell egy összegben befizetni.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A sportegyesület rendes tagjának jogai:
a/ részt vehet a sportegyesület tevékenységében, rendezvényein;
b/ részt vehet a sportegyesület közgyűlési határozatainak meghozatalában; választhat, vagy választható közvetlenül, vagy képviselő útján a sportegyesület szerveibe;
c/ észrevételeket és javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesület, valamint szerveinek működésével kapcsolatban;
d/ tájékoztatást igényelhet a sportegyesület bármely tevékenységéről;
e/ jogosult a sportegyesület tulajdonát képező sportfelszerelések, anyagok térítésmentes használatára.
A sportegyesület rendes tagjainak kötelezettségei:
a/ a sportegyesület, fejlődésének és eredményességének elősegítése;
b/ a sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályainak, szabályzatainak, valamint a sportegyesület szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása;
c/ a sportegyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;
d/ a sportegyesület népszerűsítése;
e/ a tagdíj megfizetése.
A sportegyesület pártoló tagjának jogai:
a/ javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével, valamint a sportággal kapcsolatban;
b/ javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesületet, a sportegyesület szerveit érintő kérdések megtárgyalására;
c/ az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, rész vehet a sportegyesület rendezvényein.
A sportegyesületet pártoló tagjának kötelezettségei:
a/ a sportegyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, határozatainak a megtartása;
b/ a sportegyesület népszerűsítése;
c/ a vállalt hozzájárulás megfizetése.
A tiszteletbeli tag jogai:
a/ tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén;
b/ javaslatokat tehet, és véleményt nyilváníthat a sportegyesület, valamint szerveinek működésével kapcsolatban;
c/ az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, rész vehet a sportegyesület rendezvényein.
A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a/ a sportegyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, határozatainak a megtartása;
b/ a sportegyesület népszerűsítése;
c/ a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.
V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE
A sportegyesület szervei:
a/ a sportegyesület közgyűlése
b/ a sportegyesület elnöksége
c/ a sportegyesület felügyelő bizottsága
1. A sportegyesület közgyűlése
A közgyűlés összehívása, működése:
A sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok összessége. A sportegyesület közgyűlését a választási ciklus végén, valamint a választási cikluson belül évente legalább egyszer az elnökség – a tervezett napirend egyidejű közlésével – 14 nappal korábban írásban hívja össze.
A közgyűlés időpontját a sportegyesület elnökségének lehetőleg 30 nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a közgyűlésen szavazásra jogosultakat, 14 nappal korábban írásban kell tájékoztatni. A közgyűlésre a sportegyesület elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. Rendkívüli közgyűlés is összehívható.
A közgyűlésen a rendes tagok egy szavazattal rendelkeznek. A közgyűléseket a közgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti.
Az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a vezető szerv döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók ellenzők és tartózkodók számaránya (ha lehetséges a személye). A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt is, hogy az érintettekkel mikor, milyen módon közölték a döntésüket, az ellen nyújtottak-e be jogorvoslatot. A nyilvántartás vezetéséről az elnök köteles gondoskodni.
A közgyűlés döntéseit a sportegyesület székhelyén ki kell függeszteni, illetve az érintettekkel e-mail, vagy tértivevényes levél útján közölni kell.
A közhasznú szervezetek működésével kapcsolatosan keletkezett iratokat bárki megtekintheti, feltétele azonban, hogy a betekintési igényét legalább 8 /nyolc/ nappal előtte írásban jelezte.
A közhasznú tevékenység nyilvánosságának elve alapján az Alapszabály a jelen felhatalmazás alapján lehetőséget biztosít a közhasznú szolgáltatások szabad hozzáféréséhez. Az egyesület e követelménynek olyan módon tesz eleget, hogy az Alapszabály a jelen felhatalmazás alapján a kívülállók részéről való igénybevételt kifejezetten megengedi, azt nem zárja ki.
A közhasznú szervezet beszámolóját köteles közzétenni.
A közgyűlés határozatképessége:
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak fele és +1 fő jelen van.
Ha a közgyűlés eredeti időpontra nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani. Az elhalasztott közgyűlést egy órával később az előzetesen javasolt napirendekkel meg lehet tartani, az a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban felhívták.
A közgyűlés napirendje:
A közgyűlés napirendjére a sportegyesület elnöksége tesz javaslatot és terjeszti a közgyűlés elé. A sportegyesület évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmazni kell:
a/ a sportegyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló, annak jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elkészítése;
b/ a sportegyesület éves költségvetésének megállapítása és munkatervének elfogadása;
c/ a felügyelő bizottság beszámolója;
d/ a sportegyesület rendes tagjai által beterjesztett javaslatok.
A d/ pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt egy héttel írásban benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a jelenlévők egyhangúlag elfogadják.
A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés a sportegyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a/ az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b/ a közgyűlés napirendjének megállapítása,
c/ a sportegyesület más sportegyesülettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása;
d/ a sportegyesület elnökének, alelnökének és az elnökség tagjainak a megválasztása;
e/ a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása;
f/ a tiszteletbeli elnökké választás;
g/ a tagfelvételi, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása;
h/ az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
i/ a tagdíj megállapítása;
j/ a sportegyesület éves költségvetésének megállapítása;
k/ mindazon kérdések, amelyeket jogszabály, vagy Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe von.
A közgyűlés határozathozatala:
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint a felének „igen” szavazatával hozza.
A közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásához a jelenlévők 2/3-os igenlő szavazata szükséges.
A közgyűlésen szavazási kötelezettség áll fenn. A kötelezettség alól – indokolt esetben – a közgyűlés levezető elnöke adhat felmentést.
Az Alapszabály módosításához és a sportegyesület feloszlásának kimondásához a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmadának az „igen” szavazata szükséges.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, a meghozott határozatokat, a szavazatok számát és arányát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő tag és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
A közgyűlés nyilvános.
Kivételes esetekben az elnök, vagy a tagok javaslatára határozatait a közgyűlés titkos szavazással is meghozhatja, amennyiben a titkos szavazást a tagok 2/3-os többsége elfogadta.
A tisztségviselők választása:
A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselőket jelölés alapján 5 évre választja.
A tisztségviselők személyére bárki javaslatot tehet egy héttel a közgyűlés előtt (kivétel az alakuló közgyűlés, amelynél a javaslattevőt nem köti az egyhetes határidő). A javasolt személy akkor válik jelölté, ha egyszerű szótöbbséggel a jelölőlistára felveszik, és ha a jelölt azt elfogadta.
A jelölőbizottság javaslatot tesz:
az elnök személyére,
az alelnök személyére,
az elnökségi tagokra
a felügyelő bizottság tagjaira
Az előzetes listán szereplő személyek mellé – ha a közgyűlésen részvevő szavazók igénylik – további jelöltek is felkerülhetnek. A tisztségviselők megválasztása nyílt, többes jelölés esetén titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak felének és +1 főnek „igen” szavazatát megszerezte.
Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani.
Az új szavazási fordulóban- kettőnél több jelölt esetén – a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A szavazást így legfeljebb háromszor lehet megismételni.
Összeférhetetlenség:
A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A sportegyesület rendkívüli közgyűlése:
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a/ a sportegyesület elnökségének többségi határozata alapján;
b/ ha a sportegyesület rendes tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja;
c/ ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli;
d/ ha a sportegyesület elnöki vagy a felügyelő bizottság elnöki tisztség bármilyen okból megüresedik.
A rendkívüli közgyűlést, az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell összehívni.
A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a sportegyesület rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
2. A sportegyesület elnöksége
A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a sportegyesület elnöksége irányítja. Az elnökség javaslatot tesz a közgyűlés felé szakosztályok létrehozására, megszüntetésére. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv; kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, vagy a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt.
Az elnökség feladatai és hatásköre:
a/ a sportegyesület közgyűlésének az összehívása,
b/ a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése,
c/ a sportegyesület működésével kapcsolatos, közgyűlés hatáskörébe nem tartozó szabályzatok megállapítása és módosítása,
d/ az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek megválasztása, kinevezése és felmentése,
e/ a rendes tagfelvételi kérelmek elbírálása, az elnök megválasztására javaslat előterjesztése a közgyűléshez,
f/ a sportegyesület részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a sportegyesület számára jelentős vagyonterhek, vagy kötelezettségek keletkeznek,
g/ döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, továbbá a sportegyesület egyéb szabályzata, illetőleg a sportegyesület közgyűlése a hatáskörébe utal, vagy az elnökség hatáskörébe von,
Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
Az elnökség tagjai:
Az elnökség létszáma 5 fő.
Az elnökség megbízatása 5 évre szól.
Az elnökség tagjai:
- elnök,
- alelnök
- tagok
Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a/ az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b/ észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével és a szakosztályokkal kapcsolatban,
c/ felvilágosítás kérése a sportegyesülettel összefüggő kérdésekben, tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
d/ javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
e/ megbízás alapján a sportegyesület képviselete,
f/ a szövetségi és sportegyesületi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása.
Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók, illetve újra javasolhatók.
Az elnökségi tagság megszűnik:
- mandátum lejártával,
- lemondással,
- felmentéssel
- visszahívással, amennyiben neki felróhatóan az Alapszabályban foglaltakkal ellentétes
magatartást tanúsít, vagy egyébként méltatlanná válik a tisztségre
- elhalálozással,
- a sportegyesületből történő kizárással.
Az elnökség működése:
Az elnökség maga állapítja meg a munkatervét és ügyrendjét.
Az elnökséget szükség szerint, de legalább félévente össze kell hívni.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökség minden jelen lévő tagjának alá kell írni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, az azt ellenzők és támogatók számával. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv levélben vagy e-mailben történő megküldésével kell értesíteni.
Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről és időpontjáról – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok felének és +1 főnek az „igen” szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni.
Az elnökség ülésein szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól – indokolt esetben – az elnök felmentést adhat.
Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább három fő jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést nyolc napon belül össze kell hívni. Az ismételt elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
Az elnökség a jelenlévő tagok kétharmadának „igen” szavazatával hoz határozatot az ügyrendjében megállapított esetekben..
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselő megválasztásakor, illetőleg bármely elnökségi tag kívánságára.
Az elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el.
3. A sportegyesület elnöke
A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja, vezeti és kifelé – harmadik személy és szervezetek irányában – képviseli a spotegyesületet.
Az elnök feladatai:
a/ a sportegyesület törvényes és szabályos működésének a biztosítása,
b/ az elnökség üléseinek összehívása és az elnökségi ülések vezetése,
c/ a sportegyesület képviselete,
d/ az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
e/ személyi javaslatok tétele az elnökség által választott bizottságok elnökeire és tagjaira,
f/ utalványozási jogkör gyakorlása, bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása, mely utóbbi jogot az egyesület alelnökével együttesen gyakorolja.
g/ tájékoztatja a hírközlő szerveket a sportegyesület tevékenységéről,
h/ kapcsolattartás a nemzetközi és országos, illetőleg a területi és helyi szövetségekkel.
i/ képviseli a sportegyesületet a bíróság, hatóság és más szervek előtt.
Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a sportegyesület alelnöke helyettesíti. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.
4. A sportegyesület alelnöke
A közgyűlésen a jelen lévő tagok közül kerül megválasztásra 5, azaz ötéves időtartamra.
A sportegyesület elnöke akadályoztatása, távolléte esetén képviseli a sportegyesületet.
Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály illetőleg a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
Utalványozási jogkör gyakorlása, bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása, mely utóbbi jogot az egyesület elnökével együttesen gyakorolja.
5. A sportegyesület elnökségének tagjai
Rendszeresen és tevékenyen részt vesznek a sportegyesület célkitűzéseinek meghatározásában és a feladatok megvalósításában. Részt vesznek a testületi határozatok előkészítésében és meghozatalában. Segítik a sportegyesület zavartalan működését, gazdasági feltételeinek javítását. Jogosultak és kötelesek a sportegyesület tevékenységét figyelemmel kísérni, ezzel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket az elnökség elé terjeszteni.
6. A felügyelő bizottság
- A felügyelő bizottság három tagú, elnökből és két tagból áll, akiket 5, azaz ötéves időtartamra választ a közgyűlés.
- A felügyelő bizottság tagja csak 18 éves kor feletti, számviteli-pénzügyi végzettséggel rendelkező magyar állampolgár lehet.
- A felügyelő bizottság munkáját az elnök vezeti és koordinálja.
- A felügyelő bizottság szükség szerint ülésezik, azokat az elnök hívja össze.
- A felügyelő bizottság ülései akkor határozatképesek, ha azokon az elnök és még egy bizottsági tag vesz részt, döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
- Az évi rendes közgyűlést kötelesek tájékoztatni vizsgálataik eredményéről, tapasztalataikról.
- A felügyelő bizottság tevékenységéért csak a közgyűlésnek felelős.
- A felügyelő bizottság észrevételeiről, javaslatairól a sportegyesület elnökségét, szükség esetén a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget köteles tájékoztatni.
A felügyelő bizottság feladata:
a/ a sportegyesület pénzügyi-gazdálkodási tevékenységének a vizsgálata,
b/ a sportegyesület pénzügyi-gazdálkodási fegyelmének és a hatályos jogszabályok
betartásának ellenőrzése,
c/ a tagsági díj fizetésének vizsgálata,
d/ a sportegyesület ügyrendi és pénzkezelési szabályzatában foglaltak betartásának
ellenőrzése.
A felügyelő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja:
a/ a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b/ aki a közhasznú szervezettel a megbízásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c/ aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszonyalapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
d/ aki az a/ - c/ pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
7. Állandó és ideiglenes bizottságok, referensek
A sportegyesület elnöksége egyes szakfeladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottsági tagok és referensek megbízatása az elnökség mandátumával egy időben lejár.
VI. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
A sportegyesület az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A sportegyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. A sportegyesület tagjai a sportegyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
A sportegyesület gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály alapján végzi.
Bevételeit az alábbiakra fordítja:
- a sportegyesület működtetése,
- sportrendezvények szervezése és lebonyolítása (sportlétesítmény bérlése, nevezési díjak, utazási költségek),
- más szervezetek által rendezett sportrendezvényeken való részvétel költségei,
sporteszközök és felszerelések beszerzése.
A sportegyesület bevételei:
A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
- állami támogatás,
- önkormányzati támogatás
- a rendes tagok által befizetett tagdíjak,
- a pártoló tagoktól befolyt hozzájárulások,
- a jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból befolyt összegek,
- rendezvények bevételei,
- a tagszervezetek által befizetett, a jogszabályban vagy közgyűlési határozatokban
megállapított díjak,
- reklámtevékenységből származó bevételek,
- a szponzorálásból befolyt összegek,
- a pályázati úton elnyert támogatások,
- egyéb bevételek.
A sportegyesület kiadásai:
A sportegyesület kiadásait az éves költségvetésben kell tervezni az alábbi bontásban:
- A sportegyesület tevékenységének céljai elérése érdekében felmerült közvetlen költségek, egyéb, közvetett költségek.
- A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjon felül más vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhetők, azonban önkéntes felajánlással az esetleges tartozások kiegyenlítéséhez hozzájárulhatnak.
- A sportegyesület, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, illetőleg a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
-A sportegyesület bankszámlája felett együttesen rendelkezni jogosultak a mindenkori elnök és alelnök.
VII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
A sportegyesület megszűnik:
- a közgyűlés által, a szavazásra jogosultak 2/3-os szótöbbségével hozott határozattal,
- más sportegyesülettel való egyesüléssel,
- más sportegyesületbe történő beolvadással,
- a sportegyesület szétválásával és új sportegyesület alapításával,
- ha a tagok száma tíz fő alá csökken, és a szükséges taglétszámot három hónap alatt nem érik
el új rendes tagok felvételével,
- ha a bíróság a sportegyesület feloszlatását rendeli el,
- ha a bíróság a sportegyesületet megszűntnek nyilvánítja.
A sportegyesület megszűnése esetén a közös vagyont, ha a közgyűlés másként nem rendelkezik, az alábbiak szerint kell felosztani:
- elsősorban az állammal szembeni követeléseket kell teljesíteni,
- ezt követően az egyéb tartozásokat kell kiegyenlíteni, illetve a követeléseket behajtani,
- a tartozások kiegyenlítése után a sportegyesület vagyonát közérdekű célra kell fordítania.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az elnökség az Alapszabályában rögzített ügyrendjében rendelkezik a vezető szerv döntéseinek nyilvántartásáról.
A Ksztv. 7. §. /3/ bekezdése szerinti nyilvántartás olyan, minden oldalán a közgyűlésen választott két hitelesítő által aláírt, összefűzött lapokkal rendelkező, külön vezetett nyilvántartás, amely a vezető szerv döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát /ha lehetséges személyét/ tartalmazza.
A sportegyesület, illetőleg ennek közhasznú szervezeti minősítésének nyilvántartásba vételével (átsorolásával, törlésével) kapcsolatos eljárást a Veszprém Megyei Bíróság folytatja le. A sportegyesület az előző bekezdésben megjelölt eljárásokban a bekövetkezett változásokat, azok bekövetkezésétől számított 60 napon belül jelenti be a Megyei Bíróságnak.
Záradék
Ezt az Alapszabályt a 2008. szeptember 22. napján tartott alakuló Közgyűlés, illetve a 2011. február 23-i, ill. a 2014.február 18.-i Közgyűlés módosításaival a jelenléti íven feltüntetett tagok elfogadták.
Veszprém, 2014. február 23.
MihályAndrás Matolcsi István
sportegyesület elnöke közgyűlés levezető elnöke